A mai Mikulásnapi szokás ősi eredete, egészen a III. századig vezethető vissza.
Krisztus után 245-ben, a mai Törökország területén egy jómódú család sarjaként látta meg a napvilágot a későbbi Szt. Miklós.Már kis gyermekkorában, egy szörnyű járvány következtében elveszítette szüleit. A családi vagyonnal - közeli rokonához - az érsek nagybátyjához költözött, Patara város kolostorába.A környezete nagy hatással volt a gyermek Miklósra ennek köszönhetően, felnőtté válása után a papi hivatást választotta. Élete folyamán megszámlálhatatlan jó cselekedetet hajtott végre, melyek közül néhányat a mai napig is csodaként emlegetnek.

Történt egyszer, hogy több évi aszály következtében az ország gabona tartalékai kifogytak. Így tengeren keresztül szállították - más országokból - a kenyérnek való gabonát. Sajnálatos módon a saját kereskedelmi flottájuk egy hatalmas viharban szinte teljesen a tenger martalékává vált. A kialakult helyzet következményeként az emberek termények magvait is kénytelenek voltak elfogyasztani. Egy alkalommal Olaszországból indult kereskedelmi flotta érkezett rövid időre a kikötőbe.
Ahogy Miklós püspök tudomására jutott, hogy a hajórakománya búza, azonnal a helyszínre sietett, és elkezdett alkudozni a rakomány megvásárlására, annak ellenére, hogy az áru végcélja teljesen más volt.
Hosszas alkudozás végén a kereskedők kötélnek álltak, miután Miklós dupla áron megvette a hajó rakományát és megígérte nekik, hogy néhány hét késéssel ugyan, de elérik a célállomásukat, szállítóeszközük ismét tele lesz gabonával és az értékesített búza ára is megmarad. A püspök ígérete valóra vált, miközben a helyiek szorgalmas munkájának köszönhetően újra épült a saját kereskedelmi flottájuk. Majd ítéletidővel sújtott évszak köszöntött be, minek köszönhetően a tengerészek nem mertek útnak indulni. Miklós püspök a hajósok élére állva, több alkalommal is sikeresen megtette a flottával a rakománnyal teli utat. Az aszályos évek alatt - a későbbiekben Szentté avatott - püspök vagyonának jelentős részét az ország népének az étkeztetésére fordította, akit a későbbiekben a tengerészek védőszentjévé választottak.

Egész életét a szeretet, a gyerekeken, embereken való segítés, velük való törődés jellemezte.

Miklós püspök, aki hosszú éveken keresztül, neve napjának elő estéjén minden gyereket különbféle édességgel ajándékozott meg.Legendáját a föld legtöbb országában mai napig őrzik - még ha módosításokkal, változtatásokkal is de Szent Miklós szelleme, a szeretet és jótétemények a mai Mikulás mozgatója.